Árpádhalom község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Csongrád megye
Kistérség: Szentesi kistérség
Lakosság: 602 fő
Terület: 45.2 km²
Népsűrűség: 13,32 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 63

Fekvése

Az Alföldön, a Viharsarokban, a Mágocs-ér mellett fekszik. A legközelebbi város Orosháza (10 km). Megközelíthető közúton Fábiánsebestyén és Nagymágocs felől.

Nevének eredete

A hagyomány úgy tartja, hogy a falu határában található földhalmok között vert tábort Árpád fejedelem vezéreivel amikor Pusztaszer felé tartottak. Ezen halmok közül a legnagyobbik volt a fejedelemé. Ezen a halmon állított Makovecz Imre 1989-ben Életfát, s itt azóta nemzeti ünnepünkön megemlékezéseket tartanak.

Története

Az 1950-es évekig Nagymágocshoz tartozó népesebb puszta volt. Birtokosai a Károlyi és a Berchtold családok voltak. 1956-ban alakult önálló községgé a korábban Nagymágocshoz (Árpádhalom, Bojtártelep, Szendrei major, Zoltántér) és Eperjeshez (Kisújváros és Nagyújváros egy része), valamint Székkutashoz tartozó területekből. A falut 1906 és 1972 között vasútvonal kötötte össze a szomszédos Fábiánsebestyénnel, valamint kisvasúti vonal vezetett Nagymágocsra is. Az 1970-es években Nagymágoccsal közös tanácsú község lett, azonban 1990 óta újfent önálló község. A lakosok nagy részének (65,5%-ának) a mezőgazdaság nyújt megélhetést. A községben az 1950-es években már 6 termelőszövetkezet működött. Ezek aztán sorban egyesültek, majd végül egy maradt, az Árpád tsz. Aki nem a mezőgazdaság ágaiban talált munkát, az többnyire a környező városokban (Orosháza, Szentes) dolgozik. Az 1910-es évek elejétől kezdődően elemi népiskola működött a községben, ez később, az 50-es években nyolcosztályos, majd négyosztályos általános iskola lett. 1994-től azonban ismét nyolcosztályos képzésű a tanintézet. A faluban található még a Petőfi Sándor Művelődési Ház és egy könyvtár is.

Lakosságszám változásai

(1956) 1673 fő
(1990) 676 fő
(2001) 602 fő

Nevezetességei

A Károlyi-kastély

Gróf Károlyi Alajos lánya, Károlyi Ferdinanda (házassága után gróf Berchtold Lipótné) 1897-1898 folyamán klasszicizáló, eklektikus stílusú kastélyt építtetett a faluban. Az eredetileg 22 szobából, fürdőszobákból és egyéb mellékhelyiségekből álló kastély a háborúkat szinte minden károsodás nélkül átvészelte. 1947-ben államosításra került. Előbb árvaházként kívánták hasznosítani, de utóbb a körzeti állami általános iskola és tanulóotthon kapott benne helyet. Az épület ma művelődési ház, iskola és könyvtár. Mellette áll Árpád fejedelem szobra, Fromann Richárd alkotása – 1996.

Római katolikus kápolna

A kastély közelében látható kápolna 1920-21-ben épült, építtetője szintén gróf Berchtold Lipótné volt. A vidéken ritkaságnak számító favázas (Fachwerk) technikával épült római katolikus kápolna, tervezője ismeretlen. A magyaros, népi szecessziós stílusú egyházi épületet dr. Hanauer Árpád István váci megyéspüspök szentelte fel 1921. június 14-én Jézus Szent Szíve tiszteletére.

Képgaléria

Érdekesség

Az 1900-as évek elejétől a faluban élt Székács Elemér növénynemesítő, aki Árpádhalmon kísérletezte ki az 1055-ös búzafajt, amit Székács-búzának is neveznek. A községben utcát neveztek el róla. Erről egy emléktábla is megemlékezik, ami az iskola falán áll.

Következő községek

További községek